Arabkori Valencia

Valencia Edetanorumtól Balansiya-ig az arabkori Valencia

Az arabok 718-ban érkeztek Valencia városába, és öt évszázadon keresztül itt is maradtak. 

Ittlétük alatt felvirágoztatták a  mezőgazdaságot új fajtákkal, mint például a citrusok, a pálmák, az Eszpartófű, a sáfrány és például a rizs. A víz helyes használatát is bevezették a csatorna rendszeren keresztül. 

A várost I Abd ar-Rahman el pusztította a várost 778 -ban, és fia Abd Al - lalí, aki magát Al Balancí (valenciainak) nevezette, építette újra a várost, és az ő nevéhez fűződik a Ruzafa kerti Palota megépítése is.  A Ruzafa negyed nevének eredete szíriai. 

Ahhoz hogy Valencia jelentőséget kapjon az "anadalusí" világában, más területeknek meg kellett gyengülniük. A Taifák megjelenésével és Abd al-Aziz hatalomra kerülésével a XI században Valencia nagyobb jelentőségre tett szert. 

Városfal épült hét kapuval amely teljesen körbevette a várost. 

A másik nagy munkálat amely ebben az időszakban ment végbe a Túria másodágának a megszüntetése volt. Tudvalevő ugyanis hogy addig Valencia egy folyómederben fekvő szigeti város volt. Hasonló Párizshoz, de  a folyó folyamatos növekedése miatt le kellett zárni az egyik ágát. 

Ekkor már 15  ezer lakosa volt Valenciának akik egy összevissza városban éltek, sok utca zsák utca volt, és egy labirintushoz hasonlított, tipikus az iszlám világ bármelyik városához. 

Abd Al -Aziz halála után Cid vonult be a városba 1094-ben, rövid visszahódításról volt szó, mert csak nyolc évig tartott. Cid halála után annak felesége Jimena asszony próbált ellen állni az alomorávid nyomásnak, egészen addig amíg VI. Alfonz ki nem űrítette a várost és azt fel nem égette maga után. 

Végül 1238-ban I Jakab (Jaume I) elfoglalta Valenciát, Zayyannal, az utolsó valenciai arab kormányzóval Ruzafánál kötött megegyezése alapján.